Piszkos anyagiak…

Az elmúlt félévben a férjemnek nem volt munkája. Főállású anyaságom mellett ugyan dolgozom én valamennyit, de nagyobb arányban a tartalékainkból éltünk.
Egyik este imádkoztunk a gyerekekkel, és hangosan kértem Istent, hogy áldja meg az én kis bevételemet, mire a bőbeszédű 4 éves kisfiúnk beleszólt: “úgy érted, ahogy az Úr Jézus megáldotta az öt kenyeret és a két halat??”
Hoppá!
“…ööö…pontosan, Kicsim, pontosan úgy értem” – válaszoltam, miközben nagyokat pislogtam a meglepetéstől (vagy meghökkenéstől?), hogy hogy vágja a kicsi az igét az adott helyzetben.
Szóval, igen, mostanában rendszeres téma volt itthon a pénz, így vagy úgy.
Isten folyamatosan tanított minket ebben a helyzetben: bár ingoványos területen járunk a megszokott jólétünkhöz képest, de fontos tanulnivalóink vannak a jövőre nézve!
Egyik alkalommal le kellett ülnöm, mert Istennek mondanivalója volt a számomra – ezeket vetettem papírra:
  • az IGÉNY nem azonos a SZÜKSÉGLETTEL: a szükségletre reagálnunk kell, az igényre egyáltalán nem biztos!
  • ha igényeket elégítünk ki, annak vége nincs, és pazarlás a vége;
  • könnyen lehet, hogy szükségletek kielégítése úgyis lehetséges, hogy megnézzük, mivel rendelkezünk, és megvizsgáljuk, hogy hogy tudnánk úgy átcsoportosítani a javainkat, hogy ki tudjuk elégíteni a szükségletet: ezt nagyon körbe kell járni, mert mindenek előtt ez a gazdaságos!
  • ahhoz, hogy megfelelően tudjunk átcsoportosítani, meg kell fogalmaznunk, hogy mik számunkra a valódi ÉRTÉKEK:
    miket kell mindenképpen megtartani és miktől kell feltétlenül megválni.
…egyszer volt is egy képeslapom, évekig őriztem, mert ez állt rajta:
 “Ha eltávolítod a felesleget, helyet teremtesz az ÉRTÉKEK számára.”
Azóta ez a mottóm, próbálom így berendezni az életünket is…
Szóval ha a kályhától indulunk, komolyan el kell gondolkodnunk, hogy mit tartunk értéknek.
Erre legjobb, ha látást kérünk: mi értékes Isten szemében?
Mi az Ő elképzelése? – mert csak annak jó alárendelni mindent!
  • Ami Istentől van, az garantáltan értékes: ehhez kell meghatároznunk a funkciókat.
  • Az így meghatározott funkciók megvalósításához mérjük fel a  (valós!) szükségleteket.
  • Készítsünk mérleget, hogy ezen szükségletek betöltéséhez mi áll már rendelkezésünkre, mitől kell megválni, mert felesleges, és mire kell majd valóban költeni.
Ami Isten előtt értékes, az fog megállni, a saját tervéhez pedig ki is rendeli az anyagiakat.
Jézus mondja:
...ke­res­sé­tek elő­ször Is­ten or­szá­gát és az ő Igaz­sá­gát, és ezek mind rá­adá­sul meg­adat­nak nek­tek. 

(Mt 6,33)
 Thökölyi Réka