Istennel ketten

“Íme, az ajtó előtt állok, és zörgetek: ha valaki meghallja a hangomat, és kinyitja az ajtót, bemegyek ahhoz, és vele vacsorálok, ő pedig énvelem.” Jelenések 3:20

Én is vacsoráztam Vele, s szükségem van Rá minden nap. Szükségem van a Vele töltött időre ahhoz, hogy élni tudjak, úgy igazán, élni tudjak teljes életet. Szeretem a Vele töltött időt, mindig jó, mindig élvezem. Istentől még az is jó ha megfedd, ha a gyengeségeimre világít rá. Tőle sohasem fáj, annyira szeret. Aztán amikor tanulok, új dolgokat látok és értek meg, ó, az milyen jó. De amikor csak úgy vagyunk, Ő és én ketten, … az leírhatatlan. Ismered ezt az érzést te is, ugye?

Mégis előfordul velem, hogy rohanok, rohanok az idővel, rohanok a napi teendőkkel, rohanok a kapcsolataimmal, s Istennel, a vacsoránkra is csak egy “satjburger ” jut. S ha bárki megkérdezi naponta olvasok-e igét, napi kapcsolatban vagyok-e Istennel? “Természetesen” igennel válaszolok, mert elvégre is nem hazudok, és amúgy is minek részletezzem, ráadásul nehéz beismerni, hogy nem vagyok mindig, minden pillanatban tökéletes, mert az akarok lenni. Reggelente olvasok én igét, vagy legalább egy zsoltárt, egy áhítatot, mai igét, vagy már sokadik éve ismétlődő a Spurgeon-ös napi ígéretet, van ezekben is új még sokadjára is, de mégsem az igazi.   Én igazából gyertyafényes vacsorákra vágyok, hosszú beszélgetésekkel, csak hát “nincs időm rá, se energiám”. Tapasztaltad már ezt?

“Nincs rá időm!” –  gyakran mondom másoknak, hogy “arra van időd, amire szánsz!“, azt hiszem gyakrabban mondhatnám magamnak is. Energia? – rájöttem, hogy az Istennel töltött időhöz nem energia kell, csak én kellek … csak te kellesz. Gondolj csak bele és válaszolj őszintén, a TV, filmek, a facebook hírek ésatöbbik megnyugtatóbbak és pihentetőbbek, mint az mikor Istennel vagy? Azt gondolod, hogy Isten nem tudja, hogy fáradt vagy? Nem tudja, hogy x gyereked van, hogy munkamániás a főnököd vagy, hogy a férjeddel szinte csak este találkoztok? Azt gondolod, hogy mindazok ellenére, hogy mindent tud rólad és a legjobban szeret, még Ő is a “terhedre” akar lenni, tovább fárasztani? Drága barátnőm, ha csak egyszer is érezted Isten felüdítő kegyelmét, érezted a jelenlétét, akkor egy olyan pillanatot se mulassz el, mikor élvezheted a Vele töltött időt. Tapasztaltam ezt, s mégis most is elsősorban magamnak írok, mert  az Istennel való kapcsolat az alapja mindennek, az életemnek. A kapcsolat, amely minőségi időt igényel, a kapcsolat, amely épít és gyógyít, a kapcsolat, amelynél nincs több vagy jobb.

Nekem személyesen szükségem van az Atyámmal töltött minőségi időre, és hiszem, tudom, hogy neked is. Nem azt mondom, hogy a gyorsan bekapott reggeli semmit sem ér, mert szükséges, és sokkal jobb, mint ha az ember nem eszik semmit, hanem hogy naponta egyszer szükség van arra, hogy leüljek, megterítsek szépen, készüljek, s időt töltsek azzal, hogy valakivel vagyok. Istennel, ketten. Mert az Istennel töltött idő ad erőt, ahhoz, hogy élni tudjak, hogy mosolyogjak mikor a napom nem úgy zajlik, mint elterveztem, hogy kedves legyek a körülöttem levőkkel, hogy szelíd legyek, hogy valóban időm legyen minden másra is.

Nem tudom te milyen fajta nő vagy, az aki már hajnalban tesz-vesz, vagy aki estére virul ki igazán. De azt tudom, hogy bármelyik típusba is tartozol mindig van időd arra, hogy Istennel légy. Ha neked könnyebb korán kelni, akkor használd ki a reggeli csendet, s kávézz az Úrral, csak ketten. Ha viszont az estéid az energia dúsabbak, akkor vacsorázz együtt a Megváltóddal, csak ti ketten. A nap fénypontja mellett, mert hidd el ez az, pedig ragadj meg minden pillanatot, mikor csak úgy társaloghatsz vele, mosogatás közben, vagy épp utazáskor, ha csak lehuppansz a fotelba pár percre. Isten nem energiát tőled, hanem téged, az energiát Ő adja, ezt ne feledd.

Most pedig őszintén, te mikor voltál utoljára csak úgy Istennel ketten? Igazán csak ketten, minden mást kizárva? Mikor volt az utolsó közös randitok, gyertyafényes vacsorával, “egész éjszakán át” tartó beszélgetéssel? Mikor voltál utoljára kettesben a te atyáddal? Ha a válaszod nem az, hogy ma, akkor épp itt az ideje: öltözz, készülj, Isten már vár, az ajtód előtt áll és arra vár, hogy együtt lehessen veled ma is.