Szeretetére ébredt fel a lelkem

Láttam egy dagi cinegét az ablakból.
Könnyedén szökdécselt és csipegetett is, ha talált valami kedvére valót.
Jóltartott jószág.
A mindennapi mannából él. Léptei könnyedek, dalolva száll fel a magasba. Arra is van tartalék ereje, hogy jól érezze magát. Nem szenved hiányt. Mondom, kerekedett a pocakja és nap legnagyobb részében fütyörész.

Sokszor nem tud feszíteni ez a fajta szabadság. Talán mert nem bízom, úgy ahogyan lehetne. Inkább féltem a jövőm boldogságát. Mert zavar, hogy nem látok bele, egy arasznyira sem.

Most éppen nem vagdalózom ez ellen, még annyira nem is feszengem. De nem tudom, meddig vagyok képes így lenni. A hallelujákat sem dobálom annyira. Teszem a dolgom és közben remélem, Isten azért figyeli az elfojtott gondolataimat is.

Pedig tudom, hogy

Az Istennek pedig van hatalma arra, hogy minden kegyelmét kiárassza rátok, hogy mindenütt mindenkor minden szükségessel rendelkezzetek, és bőségben éljetek minden jó cselekedetre.” 2.Korintus 9:8

Hol leszek egy év múlva? Boldog leszek? Magányos? Szakmailag előre billen már valami? Hány gyerekem lesz? Hol kell élnem?
Szükségem van a válaszokra? Nincs.
Szeretném tudni őket? Igen. Mégis, ezekre meg még vagy ezer kérdésre nem tudom a választ.

Viszont, azt tudom, hogy a nevem fel van írva az élet könyvébe, és tudom, hogy arra lettem teremtve, hogy szeretet kapcsolatban legyek Istennel.

Annyira alap ez az állapot, hogy nem is időztem rajta egy ideje. Mégis! Olyan üdítő, életet adó reménység ez!

Tanulok bízni abban, aki szeretetéből indíttatva, előre elhatározta, hogy Jézus Krisztusban gyermekévé fogad…már a világ teremtése előtt így határozott. Kiválasztott, hogy saját népévé tegyen, akik az ő szemében szentek és tökéletesek. Igen, ezt akarta, mert így tetszett neki. (Efézus 1,4-5 EFO alapján)
Magának teremtett. Szeretetből.
Mielőtt még lett volna bennem szükség, vágyott arra, hogy legyek! Így megteremtett.

Az Ő szeretetére ébredt fel a lelkem. Most is. Ezután is.

Ahol az Úr lelke, ott a szabadság! 2.Kor 3:17

(A kérdések ettől még nem bagatellek. Fontosak! Istennek a szükségeim is fontosak! Annyira, hogy gondot visel róluk. Mert gondja van rám! Így rájuk is 🙂 )

Nyúl Sára

One thought on “Szeretetére ébredt fel a lelkem”

  1. Amikor ott az időnyomás a válaszokra, döntésekre várva,…akkor azért nem olyan könnyű dalolva repülni, mert sej-haj szabadság…

Szólj hozzá bátran!