Semmiből is valami

exam

Az elmúlt napokban én is egy vizsgára készültem. Szeretek tanulni. Kicsit helyesebben mondva, vannak olyan dolgok, amelyekről szeretek tanulni. A gyerekek éves vakációjukat töltötték a nagyszülőknél, kiterveltem én gondosan, hogy több, mint egy hét jusson felkészülni erre a megmérettetésre, melyen nyolcvan százalékos teljesítmény az „átmenő”. Sokszor tapasztaltam már, hogy a terveimet valami áthúzza. Úgy alakulnak az események, tőlem függetlenül, hogy nem tudom véghezvinni azt, amit elterveztem. Megvallom őszintén, sokszor lázadtam már emiatt. Eleinte nem is tudtam, ki felé, de lassacskán rájöttem, Isten az, Aki felé ezek a gondolatok irányulnak. Hiszen Neki fogadtam hűséget, Rá bíztam az életemet, legyen, amit Ő akar, én szolgálni akarom Őt. Ha nem fogadtam volna Neki engedelmességet, akkor simán visszautasíthatnék embereket, szolgálati lehetőségeket, mert nekem más prioritásom volna. És itt van a dolog különleges színezete: sokszor éppen egy be nem számított szolgálati lehetőség miatt nem tudtam a saját terveimet véghezvinni. Természetesen, mikor ez rosszul esett, akkor nem volt éppen ilyen világos a számomra! De az Úr gondoskodott róla, hogy edződjek ilyen téren, és most már tudom, ha háborog a szívem, az Isten ellen irányul, márpedig én nem kívánok vitatkozni Vele!

Most is pont úgy alakult, hogy adatott a szolgálati lehetőség, és ez nem csak a férjemet vette teljes mértékben igénybe, hanem az én időmből is csippentett, sőt, még a lakásunkból is. A vizsga előtti néhány napon volt időm tanulni, és egész nap csak a tananyagra fókuszálni. Minimális pihenőkkel és szusszanásokkal tömtem a fejemet, csodálkozva, hogy milyen gyorsan is repül az idő. Ahogy közeledett a vizsga, úgy éreztem, egyre kevesebbet tudok, és volt még egy jó nagy témakör, amit nem sikerült átvennem. Utolsó előtti napra terveztem, hogy utolsó nap ismételhessek. Nem sikerült, mert nem haladtam úgy, ahogy szerettem volna. Nem baj, gondoltam, majd utolsó nap átveszem, este meg majd ismételek. Eljött a vizsga előtti nap, és bár külső akadály nem nagyon volt, nem mondhatom, hogy zavartak a tanulásban mások, megengedte az Úr, hogy egészségileg gyengélkedjek egész nap. Ahogy teltek az órák, és én nem haladtam az anyaggal, mert nem voltam képes rá, kezdtem lemondani arról, hogy ez a vizsga nekem sikerülhet. Mondtam is: „Uram, te látod, hogy megpróbáltam mindent megtenni, ami rajtam áll, de most már több nem megy. Tudom, hogyha bizonyos részeket el sem olvasok, akkor nincs hogyan eszembe juttasd, amikor le kell írni… Én elmegyek vizsgázni, de nem hiszem, hogy sikerülhet.” Ahogy kimondtam magamban, hogy „nem hiszem”, egy kicsit megtorpantam. Hogyan is mondhatok ilyesmit az Úrnak, hogy „nem hiszem”? Isten eszembe juttatta azt az igét, amit az év elején kaptam Tőle:

„De ő ezt mondta nekem: Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz. Legszívesebben tehát az erőtlenségeimmel dicsekszem, hogy a Krisztus ereje lakozzék bennem.” 2. Kor. 12,9 

Erőtlen, az vagyok, gondoltam, de hogyan lesz elég a kegyelem, azt már nem tudtam elképzelni! Mégis, megfordult a szívemben valami, és már nem tudtam azt mondani, hogy „nem hiszem”.

Eljött a vizsga napja. Még mindig erőtlenül, üres gyomorral készültem arra, hogy négy órán keresztül írni fogok „valamit”. Megkaptam a tételeket, amelynek jó két harmadához tanultam is, és nekiálltam írni. Isten eszembe juttatta a legfontosabb dolgokat. Még azt is megtapasztaltam, hogy amilyen anyagot nem tudtam elolvasni, az abból való kérdések ismerősek voltak egy egészen más könyvből! Ezt a forgatókönyvet én biztosan nem tudtam volna kitalálni!

Nem tudom a vizsga eredményét. Ellenben most azt kell mondanom, hogy a jegy eltörpül az Úrral való megtapasztaláshoz viszonyítva! Isten olyan módon bizonyított nekem, hogy ezt nem fogom soha elfelejteni! Csak egy vizsga, számomra viszont nagy jelentőséggel bír: „a semmiből is valami”.

„Kövekből is fiak”, „száraz csontokból is élet”. Te hiszed-e?

“Semmiből is valami” bejegyzéshez egy hozzászólás

  1. Aki öszintén szolgálja az Úrat megtapasztalhatja hogy ha kilátástalannak látszik is a helyzete, Ö a meglepöen legjobbat hozza ki számunkra.Legyen áldott az Úr.Gratulálok

Szólj hozzá bátran!