Milyen a házi-ruhád ?

Szüleink idejében nem dúskáltak a boltok annyiféle színű, formájú, stílusú ruhákban, mint manapság. Sokkal ritkábban vásároltak új ruhát, és sokkal később adtak túl rajtuk, azaz később kerültek az ” ez majd jó lesz itthonra” kupacban. Minket is így neveltek: ha már valami nagyon el volt nyúlva, kopva, vagy esetleg szakadva, akkor az pont jó volt otthoni ruhának. Gyakorlatilag otthon mindig úgy néztünk ki, mint valami ágrólszakadtak.

Aztán, ahogy telt az idő és kinőttem a gyerekcipőt, kezdett kényelmetlenné válni a házi ruha “stílus”, hiszen már banikért lehetett venni szinte új, otthoni öltözetre alkalmas ruhaneműt. Eldöntöttem tehát, hogy nem lesz akkora kontraszt az utcai és otthoni ruháim közt. Természetesen, otthon nem veszek vasárnapi csipkeruhát, de a viselt farmernadrágnak nem kell szakadtnak lennie, csak azért, mert az házi ruha.hazi ruha

Miután feleség lettem még-inkább kezdtem figyelni arra, hogy mit viselek otthon. Ha ugyanis társaságban úgy érzem jól magam, ha divatos, szép ruha van rajtam, akkor mennyivel inkább fontosabb, hogy a férjem előtt legyen kellemes a ruházatom. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy legalább otthon nem lehet egy kicsit lazítani, de nem szeretném elfelejteni, hogy bárhol vagyok nem másnak, hanem a férjemnek szeretnék a leginkább tetszeni. Emlékszem, hogy amikor udvarolt nekem, sokszor az egész szekrényt felpróbáltam, amíg megtaláltam a tökéletes kombinációt, aztán meg nem volt más dolgom, csak fogadni a bókokat részéről. Most, hogy házasok vagyunk, nem kellene Hamupipőke stílust ölteni. Természetesen, ez nem könnyű, sőt, néha nagyon is nehéz. Mert megesik, hogy fáradt vagyok, kedvtelen, vagy épp a gyerekek menüje díszíti a ruhám. Sokkal nehezebb otthon szép, tiszta ruhában lenni, mint amikor becsukom  magam mögött az ajtót, és nem kell félnem a rám zúduló “pecsétektől”.

A derék asszonyról azt írja a példabeszéde írója, hogy ” patyolat és bíbor az öltözete” Péld 31,22, de azt is, hogy “erő és ékesség a ruhája, vidáman néz a holnap elé” Péld 31,23. 

Az erő és ékesség ruháját nem lehet ruhaboltokban megvásárolni. Csak az Istennel eltöltött minőségi idő, az Ő parancsolatainak mindennapi megélése során ölthetjük magunkra. És ha fontos, hogy szép legyen a házi-ruhánk, amit külsőleg veszünk magunkra, akkor mennyivel fontosabb, hogy a belső emberünket is dísszel öltöztessük: az erő és ékesség ruhájával. Mert ugye, sokkal könnyebb ékesebb lenni az imaházban, a munkahelyen vagy bárhol, csak nem otthon. Történt meg már veletek, hogy mindenkivel szemben sikerült kedvesnek meg türelmesnek lenni, csak épp otthon, a családban nem jött össze? Velem igen, nem is egyszer, és nagyon szégyellem magam miatta.

A hétköznapokban azt tapasztalom, hogy minden összedolgozik az ellen, hogy Istennel valódi, minőségi időt töltsek, hogy felöltsem az erő és ékesség ruháját, és ezzel is kedvére legyek a családomnak.

Bátorítalak titeket is, magammal együtt, hogy öltöztessük díszbe lelkünket-testünket, akár otthon maradunk, akár bárhová megyünk ma.

Szólj hozzá bátran!