Megkövéredett szív

Éppen egy vírus okozta megbetegedésből lábadozok. Hasmenés, hányás, állandó hányinger, gyengeség, fejfájás, szédülés… Az egyik gyermekemet kínozta pár napja, most magamon is tapasztalhatom ezeket a kellemetlen tüneteket.

Családi körúton vagyunk, tartalmas együttlétek, kisebb-nagyobb emlékezetes balesetek, csodaszép kirándulások, és természetesen közös étkezések színesítik a napjainkat.

Éreztem, hogy ez az állandó jóllakottság, telítettség véget kell érjen, jót tenne fellélegezni az emésztésben felelős szerveimnek. Nem ehhez vagyok szokva. De a nagy családi kajálások vonzereje páratlan, s az önuralom hiányára is mindig van kifogás.

Most persze gondolni sem bírok semmiféle ehető dologra. De sejtem, hogy a kényszerű böjt s majd diétás táplálkozás után igazán éhes leszek, olyan amilyen rég nem voltam. Az ételek ízét fokozottan fogom érezni, s nagyobb örömöt fog jelenteni a táplálkozás, egy egyszerű pirítós gyógyteával, vagy a natúr rizs is fenséges lakoma lesz.

images

„Kövér az ő szívük, mint a háj, de én a te törvényedben gyönyörködöm” (Károli ford.)
„Kövér az ő szívük, érzéketlen, én pedig törvényedben gyönyörködöm.” Zsoltár119:70

A megkövéredett szívről olvastam a napokban a Bibliában. Ez a hasonlat a gőgöt, az emberi elbizakodottságot, és az alázat hiányát mutatja be nagyon szemléletesen. S a kínjaimból kiindulva párhuzamot vontam a fizikai állapotom és a megkövéredett szív között.

Milyen az, amikor meghízik a szív? Ismerős a „hízik a mája” mondás. Mi akkor használjuk, amikor valakinek feszül a keble a büszkeség miatt, miközben őt dicsérik, vagy közeli hozzátartozóját illetik szép szavakkal. Igen, ezt is kell tudni kezelni, mert könnyen el lehet szállni az emberek szép szavaitól.

Alapvetően úgy gondolom attól hízik el a szívünk, ha nem érezzük azt, hogy Istentől függünk, hogy nagyon mélyen és elengedhetetlenül szükségünk van rá. A Vele való kapcsolatra. Az Igére. Mint az éhező, szomjazó embernek a vízre, táplálékra.

Az elmúlt héten azt hiszem egyszer sem éreztem igazán éhesnek magam. Mindig többet ettem a szükségesnél, és ideje volt megállnom, amiben a nem kívánt vírus segített.

A szívünk kövérségének is az étvágytalanság a jele. Ott vagyunk a Biblia mellett, de olyan megszokott már. Az istentisztelet, a tanítás a gyülekezetben, ami egy igazán éhes embernek lakoma lenne nekünk csak lerágott csont. Elfelejtünk gyönyörködni Isten Igéjében, gyönyörködni Isten lényében, imádni, áldani Őt, mindenért. Tele lenni hálával, mert jó Ő és jókat cselekszik. Mert tele vagyunk minden mással. Tele van a hasunk, éhségünk, fizikai szükségleteink betöltöttek, nagyjából jól megy minden, boldogulgatunk, sikereink vannak, terveink, elképzeléseink, még a pénztárcánkban is van valami, ami nem feltétlenül létszükségletre kell elköltsük.

A zsír a szerveinken, a  szívünkön nem látható a szemeinkkel, de arra utal, hogy a vérereinkben is lerakódások lehetnek, és lehet hogy egy érrendszeri katasztrófa előtt állunk. Az elbizakodott, Istentől függetlenedett lelkület sem feltétlenül látszik kívülről, legtöbbször maga a személy sincs tudatában a lelkének az állapotával.

 A Jelenések könyvében lévő laodiceai gyülekezetnek is a megkövéredett szívével volt a probléma.

Ezt mondod: Gazdag vagyok, meggazdagodtam, és nincs szükségem semmire; de nem tudod, hogy te vagy a nyomorult, a szánalmas és a szegény, a vak és a mezítelen: tanácsolom neked, végy tőlem tűzben izzított aranyat, hogy meggazdagodj, és fehér ruhát, hogy felöltözz, és ne lássék szégyenletes mezítelenséged; és végy gyógyító írt, hogy bekend a szemed, és láss.“ Jel 3 17-18

Ha nem kezdünk  ilyen állapotban önként „diétába”, vagyis nem alázzuk meg magunkat, s nem kezdjük magunkat Isten világosságában nézni, akkor elképzelhető, hogy Isten jóságából és kegyelméből  nyomorúság és megaláztatás ér, hogy a szívünk tudjon újra érezni, látni, hallani.

what-are-warning-signs-of-heart-problems-in-women

Számomra a „lelki diéta” egyik formája a böjt. Ezzel fizikailag is kifejezem éhségemet, Isten felé fordulásomat. Üres hassal valahogy jobb a szellemi befogadóképességem is, mint eltelve, betöltött szükségletekkel. A böjttel azt is kifejezem, hogy Isten országa mindennél fontosabb nekem, hogy a mennyhez tartozom ami nem evés, nem ivás, hanem igazság, békesség és Szentlélekben való öröm. ( Róma 14:17)

A böjt, amennyiben Isten keresésében, jelenlétében telik megvallás Jóbbal együtt:

„Szájának beszédét többre becsültem, mint életem táplálékát” Jób 23:12

Bob Gass egyik füzetecskéjéből olvastam nemrég „Ha csak kis töredékét ennénk annak lelkileg, mint amennyit testileg elfogyasztunk, mind szellemi óriások lennénk!”

"Boldogok a lelki szegények, mert ők megelégítettnek! Boldogok, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságot, mert ők megelégítettnek." Máté5: 3,6

Milyen a szellemi étvágyad? Én úgy döntöttem a kérdésre válaszolva, hogy nem csak a gyomromat,  egyúttal a szívemet is „diétáztatom”.

Szólj hozzá bátran!