Kegyelemmel telt sötét foltok

"Isten suttog hozzánk az örömeinkben, szól hozzánk a lelkiismeretünkben, de kiált reánk a fájdalomban: ezen a hangszórón keresztül rázza föl a süket világot." C. S. Lewis

Szenvedés. Az életünk festményének sötét színfoltjai. Érthetetlen maszatok, pacák… de néha Isten már ebben az életben megengedi valamennyire megsejtenünk, látnunk, értenünk, hogy miért nem hiányozhattak. S biztos rengeteg olyan szenvedés is van, amihez nagyon messze, kell mennünk, hogy lássuk az összképet. Lehet, hogy egészen a mennybe kell eljutnunk, hogy visszapillantva összeálljon a kép.

Annyi szenvedés van, annyi fájdalmas sors, s ha csak a magam parányi életét nézem, az sem mentes a sötétebb árnyalatoktól.

Szenvedés. Nem szeretem ezt a tananyagot Isten iskolájában. Sokáig értetlenkedtem, panaszkodtam, hogy minek. Istenem olyan jó vagy, nem lehetne kihagyni ezeket a nehéz dolgokat? Miért kell összerázni kicsike életemet? Miért kell összetörnie a szívemnek? Miért kell fájnia? Miért kell kétségek völgyében járni? Félelmekkel harcolni, kudarcom dombjain ücsörögni megtörten?

Szeretem én az élet magaslatait. Magaslatokon szökellni, lépdelni, nagyon szeretem ezeket a képeket. S mégis az életem meghatározó döntései, felismerései, mélységes Isten-élményei általában nem a magaslatokon történtek.

"Magasságban és szentségben lakom, de a megtörttel és alázatos lelkűvel is. Felüdítem az alázatosak lelkét, felüdítem a megtörtek szívét." Ézs. 57:15

”de a megrontottal és alázatos szívűvel is, hogy megelevenítsem az alázatosok szellemét, és megelevenítsem a megtörtek szívét.” Károli fordítás

7b43551b7d4a8ab3ea5a4e1f6e0f5c7f

Tanulom, hogy Isten ott van a mélységekben. Ez az a hely ahol igazán a lelkemre tud beszélni. Ott tud engedelmességre, kérdések nélküli vak, gyermeki bizalomra tanítani. S ott tud átölelni a kegyelmével. Isten kegyelmét nem a magaslatokon értem meg. Ott csak beszélni tudok róla. A valóságát a gyengeségeimben, nyomorúságaimban élem át. A mélységben élem át, hogy elég az ő kegyelme számomra. Közben magamról is itt tudom meg a valóságot, túl az önámításon, szívem csalárdságain.

Ha most völgyekben jársz, ugye tudod, hogy Isten ugyanúgy ott van veled, mint a magaslatokon? Nem fog ez örökké tartani. Eljön a felüdülés ideje: „megelevenítem az alázatosok szellemét, felüdítem a megtörtek lelkét” – ígéri az Úr.

Tudod, hogy nem enged olyan szenvedést, ami nem a te méreted, amit nem bírsz elviselni? Mint egy földi szülő a beteg gyermeke ágya mellett, azzal a gondoskodással és különleges figyelemmel törődik veled ezekben az időkben. De a betegség, a szenvedés akkor sem kellemes.

Ahogy a gyerekek immunrendszere megerősödik a baktériumok, vírusok leküzdése után, te is meg fogsz erősödni, egyre erősebb lesz a hited, a bizalmad Istenben minden egyes nehéz időszak után. S egyre jobban megismered az ő szívét.

Még nem jutottam odáig, hogy nehézségeket s próbákat kérjek Istentől, (azt hiszem, sosem fogok). De azt látom, hogy sokszor nehézségekkel, szenvedéssel válaszol Isten könyörgéseimre, szívem sóvárgására, hogy: „Uram szeretnélek megismerni jobban!”. S bár még nagyon dadogva, de tanulom áldani az Ő nevét a szenvedések földjén is.

„Ezt azért mondom nektek, hogy teljes békességetek és bizalmatok legyen bennem. Ezen a világon próbatételek, nehéz időszakok és szenvedések várnak rátok, de legyetek bátrak: én már legyőztem a világot.” János ev. 16:33 EFO

Szólj hozzá bátran!