A hit emberei

Álmosan, fáradtan ülni reggel a kanapén, Bibliával a kézben, Istent keresve, de inkább alvást kívánva. Ismerős valakinek ez az élethelyzet?
Így ültem én is egyik reggel, próbáltam elolvasni a soron következő részeket, erőt, áldást kérni arra a napra, szolgálatra készülni. Vigyáztam, hogy imádság közben ne hunyjam le a szemem, mert tudtam, rögtön elalszom. Ebben a huzavonában kicsit tapasztaltam én is azt a páli igét, hogy a lélek kész, de a test erőtlen, és ebben a tehetetlenségben elszomorodtam. Minek próbálkozom én, nem ér semmit, alig tudom összeszedni a gondolataimat. De mégsem szerettem volna feladni, szükségem volt tanácsra Istentől. Folytattam.
Jeremiás könyvét olvasom, aznap az ötödik részt. Bűnről, a választott nép tévelygéséről, a rájuk váró ítéletről szól, de aznap reggel Isten bátorító szavainak forrásává vált számomra.
“Találok-e csak egy embert is, van-e  valaki aki törvényesen cselekszik, hűségre törekszik? És én megbocsátok e városnak .” Jeremiás 5, 1b
Milyen kegyelmes vagy Istenem, hogy kész vagy megbocsátani, ha csak törekszünk a hűségre. Nem azt várod, hogy teljesítményeinket felmutatva jöjjünk eléd, nem csak akkor fogadsz, hanem törékeny, cseppet sem tökéletes hűségre való törekvéseink is kedvesek előtted.
Mondanom sem kell, milyen öröm töltött el, ahogy ez az ige átölelt, bátorított, erőt adott. Isten tudja, hogy néha fáradtak vagyunk, ismer minket, tudja élethelyzetünket, jobban megért, mint bárki más, de várja és örül a törekvéseinknek, megáldja a piciny hűségünket. Ahogyan megáldotta egy kisfiú pár halát és néhány kenyerét, a mi őszinte kevesünket is sokká tudja tenni.
Áldás volt számomra az a reggel. Bár fizikailag gyenge voltam, a szívem megerősödött Isten közelségében.
Hűség életünk minden területén kéretik. Házasság, gyermeknevelés, munka, szolgálat területén egyaránt. Nekem például törekednem kell hűségre abban, hogy kicsit hamarabb felkeljek reggelit készíteni az amúgy is korán munkába induló férjemnek. Vagy abban, hogy aktívan foglalkozzam a gyerekkel, rendszeresen imádkozzam megtérésekért, és még sorolhatnám.
Lényeg, hogy tegyük, amit Isten ránk bízott, ha néha kevesebb, máskor több erővel, de hűségesen, állhatatosan. Van, amikor kézzel foghatóan tapasztaljuk kitartásunk gyümölcsét, és olyan természetfeletti erőt kapunk, hogy majd-majd szárnyra kelünk, mint a sasok. Máskor hinnünk kell, hogy Isten látja a szív törekvését, és nem késik a cselekvésben, de mindenképp kedvére van az állhatatosságunk.
“Mert állhatatosságra van szükségetek, hogy az Isten akaratát cselekedjétek, és így beteljesedjen rajtatok az ígéret. Mert még egy igen igen kevés idő, és aki eljövendő eljön és nem késik. Az én igaz emberem pedig hitből fog élni, és ha meghátrál nem gyönyörködik benne a lelkem. De mi nem a meghátrálás emberei vagyunk, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk.  Zsidók 10, 36-39

Szólj hozzá bátran!